Julius Maggi 170 éve született
Százhetven éve, 1846. október 9-én született Julius Maggi svájci üzletember, a pillanatok alatt elkészíthető levesek és az ételízesítők feltalálója, akinek neve áruvédjegyként él a köztudatban.
A német határhoz közeli Frauenfeldben jött a világra, egy olasz bevándorló és egy svájci asszony öt gyermeke közül másodikként. Mozgalmas ifjúsága során több iskolát is kipróbált, kereskedelmi tanulmányait azonban már rendkívüli tehetségről tanúságot téve időnek előtte befejezte. Két évig Budapesten is dolgozott egy akkor rendkívül korszerűnek számító malomban, ahol igazgató-helyettessé küzdötte fel magát. Apja halála után, huszonhárom évesen tért haza, s a megörökölt, addig csak veszteséget hajtó malmot új munkamódszerek bevezetésével megmentette a csődtől, sőt hamarosan virágzó vállalkozássá fejlesztette.
A malomipar akkoriban az Amerikából érkező olcsó gabona és kukorica miatt válságos időszakot élt át, s Maggi igyekezett új módszereket kitalálni az őrlemények hasznosítására. Egy füst alatt a saját jól felfogott érdekében munkásai körülményein is javítani akart. Akkoriban már egyre több nő dolgozott, így a sütésre-főzésre kevés idejük maradt, miközben a fatüzelésű tűzhelyen még egy leves elkészítése is órákat vett igénybe. Az üzemekben nem volt kantin vagy büfé, az ebédszünetet percekben mérték, nem csoda, ha a többség a pálinkát fogyasztotta szilárd táplálék helyett. A következmények nem maradtak el: a munkások egészségi állapota leromlott, sok volt a hiányzás, terjedtek a betegségek, nőtt a halandóság.
Maggi érintkezésbe lépett az orvos és gyárfelügyelő Fridolin Schulerrel, aki az olcsó és tápláló hüvelyesekből gyorsan elkészíthető ételekben látta a népjóléti kérdés megoldását. A két férfi kísérletezni kezdett, és 1884-re "kifőzték" a borsótészta leveslisztet, amely az első svájci Konyhaművészeti Kiállításon a legmagasabb kitüntetést kapta. A lisztet zöldségfélék, fűszerek és egyéb tartozékok alkották, amelyekből negyedóra főzés után tápláló, ízletes és nem utolsósorban olcsó levest lehetett készíteni. A várt piaci áttörés akkor még elmaradt, de Maggi nem csüggedt. 1886-ban piacra dobta ételízesítőjét, amely a zacskón olvasható ígéret szerint minden levest pillanatok alatt meglepően ízletessé és táplálóvá varázsol, méghozzá fillérekért. Az emberek vásárolni kezdték termékeit, a kereslet kielégítésére hamarosan lerakatokat kellett létesítenie Londonban, Párizsban, Berlinben, New Yorkban.
A levesporok, szószok, ételízesítők ipari méretű gyártására a kedvező helyzetű vasúti csomópontot, Singent választotta, a palackozást azonban a fűszerek magas vámja miatt Németországban végezték. 1891-től már hengeres kiszerelésű leveseket is forgalmaztak, a termékskálán két tucatnyinál is több leves szerepelt.
A világhírű Company Maggi AG 1897. augusztus 17-én alakult meg Párizsban, a cég részvényeit egy évvel később vezették be a tőzsdére. Maggi 1901-ben Párizsba költözött, hogy jobban kézben tarthassa az ügyeket, és nevét is Jules-re változtatta.
A nagyfokú szociális érzékenységgel megáldott gyáros munkásai számára bevezette a szabad szombat délutánt, nyugdíj- és takarékpénztárt, biztosítót alapított, kerékpáros klubot és zenei társaságot szervezett, amelyben ő maga is játszott. 1900-tól üdülőt nyitott, és külön alapot hozott létre a katonának behívott férfiak számára. 1914-ben vállalkozásánál mindenre kiterjedő munkaszerződést dolgoztak ki, akkoriban meglepően kedvező feltételekkel.
A cég egyre terjeszkedett, újabb és újabb termékekkel rukkolt elő. A ma is kelendő húslevesalapot a háziasszonyok először még granulátumként, 1908-tól pedig a ma megszokott kocka formában vehették meg. A gyáros, akit versenytársai azzal vádoltak, hogy termékei nem minősülnek élelmiszernek, erőteljes reklámkampánnyal dolgozta meg a piacot. A szövegeket eleinte maga írta, később sajtóosztályt hozott létre, ahol egy időben Franz Wedekind, a híres drámaíró is szülte a szlogeneket.
A gyáralapító Julius Maggi 1912. október 19-én agyvérzésben hunyt el. A vállalat nem sokkal később holdinggá alakult, központját Berlinbe helyezték át. A holdingot és a Maggi márkanevet 1947-ben a svájci Nestlé cég szerezte meg. A Nestlé ma a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatcsoportja, kétezernél is több márkanév birtokosa, 33 ezer embert foglalkoztat, árbevétele tavaly meghaladta a 88 milliárd svájci frankot. A Maggi a magyar piacon is jelen van, főként levesei és mártásai keresettek.
